Szia! Nagyon j� kis k�rd�sek lettek, igaz�n elgondolkodtat�ak, �s �n most szeretn�k is v�laszolni r�juk. :)

1. Mi�rt van az, hogy a mai fiatals�g m�r nem tudja, mit jelent kint a szabadban j�tszani?
Ez�rt sajnos �n is a technikai eszk�z�ket tudom hib�ztatni, illetve h�t nyilv�n az ehhez tartoz� t�rsadalmi v�ltoz�sokat. Amikor �n voltam �ltal�nos iskol�s, figyelmeztet�s j�rt annak, akin�l mobiltelefont tal�ltak, �m egy mai �ltal�nos iskol�ban m�r teljesen elfogadott, hogy ott van a mobil. �s akkor m�g nem is besz�lt�nk az okos�r�r�l, �s egy�b k�ty�kr�l, meg persze a sz�m�t�g�pes j�t�kok, stb... A gyerekek pedig azt k�vetik legink�bb, amit l�tnak. Pedig de nem tudj�k, mit hagynak ki... :)

2. Mi�rt van az, hogy mai emberek m�r nem �gy �lik meg a vall�soss�gukat, mint r�gen?
Szerintem ennek a legnagyobb oka a XX. sz�zad �s annak mindenf�le jelens�ge (pl. kommunizmus), amely nagyr�szben �tmosta az emberek agy�t, �gy ami addig elfogadott �s norm�lis volt, az megk�rdjelez�d�tt, s�t, tiltva volt, abnorm�liss� b�lyegezt�k, �gy teh�t igencsak �sszekavarodott a sebess�g az emberekben.

3. Szerintetek mit jelent az, hogy „gyermekkor” a mai fiatals�gnak?
A gyermekkor mindig m�st jelentett. A mi elk�pzel�seink szerint gyermekkor az, amikor j�tszik, fejl�dik, tanul, mindezt gondtalanul �s �nfeledten. De ez sem volt mindig �gy, hiszen pl. a k�z�pkorban, de m�g ut�na is j� ideig teljesen elfogadott volt a gyermekmunka, �s K�lvin idej�ben egy 12-13 �ves m�r t�nyleg olyan �rettnek sz�m�tott gondolkod�sban, hogy sim�n lekonfirm�lhatott - mindez az�rt, mert sokkal hamarabb r�szt kellett v�llalnia a t�rsadalmi �letben. A mai gyerekekn�l �n �gy l�tom, tal�n nagyon hangs�lyos az id�beoszt�s, a tehets�ggondoz�s, amivel nem is lenne nagy baj, csakhogy sok esetben a szabadid� rov�s�ra megy - vagy ott van a m�sik v�glet, akivel pedig nem foglalkoznak. Persze, ezek csak v�gletek, a kett� k�z�tt sz�les a ter�let.

4. Mi�rt van az, hogy a mai fiatalokat jobban foglalkozatja az, amit az internet mond, �s nem az, amit a sz�leik?
Az interneten b�rmire r�kereshet, egyb�l megkapja a v�laszt - m�g akkor is, ha az nem felt�tlen�l igaz, helyes, vagy az �letkori saj�toss�g�nak megfelel�. A sz�l� �ltal�ban tudja, hogy mikor mit �s mennyit kell elmondani a gyereknek, de a technikai fejl�d�snek "h�la" a gyerek m�r nem �rzi sz�ks�g�t, hogy a feln�tt�l k�rdezzen. �s itt k�pbe j�het m�g a sz�l�i hiteless�g k�rd�se is, hiszen sok esetben ez is megt�rik. Persze nem mintha az internet annyival hitelesebb lenne...

5. Szerintetek f�gg a sz�l�kt�l az, hogy hogyan �li meg a gyermek a vall�soss�g�t?
Szerintem igen. Ha a sz�l� t�mogatta ebben, �s gyerekkor�t�l kezdve igyekezett azt el�rni, hogy legal�bb kis r�szben, de jelen legyen a gyermek, a csal�d �let�ben a vall�soss�g, akkor a gyerek ezt j� es�llyel tov�bb viszi. Azonban, ha t�lz�sban van er�ltetve, k�nnyen lehet, hogy elege lesz az eg�szb�l. Viszont, ha nem l�tott pozit�v p�ld�t e t�ren, akkor is van m�g es�ly arra, hogy � vall�sos legyen, vagy legal�bbis a hit�t komolyan vegye, �s �polja.

6. Szerintetek egy elv�lt sz�l�k gyermeke tud-e a j�v�ben olyan kapcsolatot l�tes�teni, ami ne valljon kudarcot, mint a sz�lei kapcsolata?
Mindenk�ppen, b�r itt is k�tes�lyes a dolog: vagy nem akar majd soha h�zass�got k�tni, l�v�n, hogy rossz p�ld�t l�tott a sz�leit�l, vagy pont ellenkez�leg: tanulva a sz�l�k hib�j�b�l � maga egy harmonikusabb, teljesebb kapcsolatra fog t�rekedni. Az is igaz, hogy ez esetben is sz�ks�ges egy m�sik p�lda, ami sok esetben val�ban a nagysz�l�k kapcsolata, h�zass�ga.