L�tom, nem k�ldte el az eg�sz �zenetet az el�bb, �gyhogy itt a m�sodik fele:

�s visszat�rve arra, amit mondtam, hogy ahol a szeretet v�get�r, ott nyer teret a rasszizmus is (t�bbek k�z�tt). A magyaroknak el�g sok nemzeti traum�ja van, amire nagyon j�l lehet hatalmat is alapozni. Eml�kez�nk minden �vben a Trianonra (ezzel nem ellene k�v�nok sz�lni), siratjuk a m�ltat �s nincs j�v�be tekint�s. De ez nem csak a magyarokkal van �gy. Az ember, amikor elkezd birtokolni (egy�bk�nt a p�rkapcsolatban is �gy van), �gy gondolja, hogy a saj�t ter�let�t meg kell v�deni a betolakod�k ellen. Ezek a betolakod�k lehetnek k�naiak, menek�ltek, illetve betolakod�k a cig�nyok is. A rasszista embereket a betolakod�k elleni harc tartja �ssze, vagyis a f�lelem �s az ebb�l �rad� gy�l�let. A gy�l�let pedig csak harc idej�re ad okot az �sszefog�sra, a szeretet az, ami b�keid�ben is �sszetart egy k�z�ss�get. Innent�l m�r egyszer� a k�plet. F�lek, hogy elvesz�tem a f�ldemet -> Meg kell v�denem a betolakod�kt�l -> A cig�ny m�s nemzetis�g�, lop, csal, hazudik -> A cig�nyoknak el kell t�nni�k innen, mert ez a f�ld a magyarok�. �s itt a v�lasz arra is, hogy mi�rt nem tudnak a magyarok m�shol �sszefogni, ugyanis az embereket senki nem tan�tja meg a szeretetre, s�t egyre ink�bb el�ltetik benn�k a gy�l�let magvait (jelenlegi korm�ny kommunik�ci�ja, horrorfilmek, filmekben a rosszfi�-j�fi� folyamatos harca, stb...). A cig�nyok pedig egym�sra vannak utalva �s jobban �rt�kelik a m�sikt�l kapott j� sz�t, �gy nagyobb teret kap k�z�tt�k az �sszefog�s.

Ha nem siker�lt �rthet�en �rnom, bocs�natot k�rek. Kicsit �ssze-vissza kavarognak a gondolataim, pr�b�ltam �sszeszedni �ket, amennyire csak lehetett. Rem�lem tudtam valamit seg�teni a meg�rt�s �tj�n.

A hittantan�rnak meg kell tanulnia egyben "pszichol�gunak" is lenni, mert ha nem �rted az emberek viselked�s�t, ha nem mer�lsz el jobban a l�lek m�lys�geiben, soha nem fogod tudni igaz�n j�l v�ghezvinni tan�ri feladataidat. A tan�t� egyben p�sztor is, �ri�si felel�ss�g van a v�ll�n �s felel�s leszel azok�rt az emberek�rt, akik hozz�d ker�lnek. A pr�f�t�k is mind egyben pszichol�gusok is voltak, mert m�sk�pp nem tudtak volna seg�teni a hozz�juk fordul� embereken. Ha szeretet, meg�rt�s �s egy�tt�rz�s n�lk�l �llsz egy seg�ts�gre szorul� el�, n�h�ny �res sz�val nem teszel semmit az�rt az ember�rt.

A szeretet pedig mindig seg�t. Soha ne k�rj olyat, hogy valaki ne szeressen.

Belleth

Kedves Csaba!

Mint leend� hittantan�rnak, le�rn�k neked n�h�ny gondolatot. Megfogadhatod, elvetheted, csak a j� sz�nd�k vez�rel engem.

A szeretet �s szerelem meg�rt�s�hez hossz� �t vezet. Olyan kifejez�st haszn�lsz, mint szak�t�s. Hiszen mi az a szak�t�s? Meg lehet-e szak�tani egy emberi kapcsolatot? A szeretet megsz�nhet-e parancssz�ra, egy�ltal�n meg kell sz�nnie?

Az �ltalam ismert vall�sok szinte minnd a szeretetet hirdetik. "Szeresd felebar�todat". A szeretet az a kapocs, ami az embereket �sszek�ti egym�ssal, ami t�r�dik, egy�tt�rez, felemel. Ha a szeretet nincs, akkor el�ker�l a f�lelem, a gy�l�let. Ahol a szeretet v�get�r, ott kezd�dik az elutas�t�s, a rasszizmus. Akkor milyen jogon k�red, hogy valaki ne szeressen? 

Azt mondod, hogy megsz�nik a szeretet. Erre van egy nagyon sz�p bibliai id�zet: 
"A szeretet t�relmes, a szeretet j�s�gos,
a szeretet nem f�lt�keny, nem k�rkedik, nem is kev�ly.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga jav�t,
nem gerjed haragra, a rosszat nem r�ja fel.
Nem �r�l a gonoszs�gnak, �r�m�t az igazs�g gy�zelm�ben leli.
Mindent elt�r, mindent elhisz, mindent rem�l, mindent elvisel.
A szeretet nem sz�nik meg soha."

Ennek meg�rt�se v�laszt ad minden k�rd�sedre. A szeretet megsz�n�se nem t�rv�nyszer�, �gy a szak�t�s sem. Att�l, hogy egy kapcsolat nem b�rja el azt az intenzit�st, amivel egy p�rkapcsolat j�r, nem jelenti azt, hogy meg kell sz�nnie a szeretetnek k�z�tt�k, az a kapcsolat egyszer�en �talakul egy kev�sb� intenz�vebb �llapott�. 

Amikor azt mondod, hogy zaklat�s, egy�tt kell tudnod �rezni az illet�vel.K�rdezd meg, mi�rt teszi. Ha a m�sik f�l egyik napr�l a m�sikra eldobja mag�t�l, annak az embernek, akiben benne �l a szeretet, egy �ri�si traum�t okoz, amit fel kell dolgoznia. J�nnek a megv�laszolatlan k�rd�sek, hogy mi�rt, hogyan? Egyszer�en nem �rti �s tudni akarja, mi�rt t�rt�nt ez az eg�sz. Ahogy fentebb m�r �rtam, a szeretet megsz�n�se nem t�rv�nyszer�, �gy nem �rtheti, hogy ez mi�rt t�rt�nt �s �ri�si teher �gy �lni, hogy k�rd�sek kavarognak az emberben �s nem tudja a v�laszokat, nagyon neh�z �gy feldolgozni a traum�t. Hogyha folyamatos kommunik�ci� maradna �s tudatosan �talak�tan�k a kapcsolatukat kev�sb� intenz�vebb form�ra, sokkal egyszer�bb �s kevesebb traum�val j�r� lenne ez a folyamat, amit te szak�t�snak nevezel �s nem mer�lne fel a "zaklat�s" sem, mert nem lenne r� sz�ks�g, hogy az illet� folyamatosan a m�sik akarata ellen�re akarjon v�laszt tal�lni a k�rd�seire.

Az elfeled�s pedig az egyik legnagyobb hazugs�g, amit az ember ebben az esetben k�rhet/mondhat. El lehet nyomni az �rz�seket, lehet sz�nyeg al� s�p�rni, att�l az m�g ott marad. Egy embert nem lehet nyom n�lk�l kit�r�lni az �let�nkb�l. Ha te ezt a hozz�sz�l�st elolvasod, onnant�l m�r �n is az �leted, a l�nyed r�sz�v� v�lok, pedig soha nem is tal�lkoztunk. Ha elolvasod ezeket a gondolatokat, azzal m�r hatok r�d, �s ezt te nem fogod tudni csak�gy "elfejejteni". Ezek ut�n, ha k�t ember egy h�napon, egy �ven, �vtizeden kereszt�l intenz�ven hatnak egym�sra, nem lehet csak �gy elfelejteni. Ez id� alatt szok�sok, gondolatok, tapasztalatok iv�dnak az emberbe a m�sikb�l. Nem sz�m�t�g�pek vagyunk, ahol let�r�lsz egy k�nyvt�rat �s minden fajta dokumentum t�rl�dik benne. A mi rendszer�nk olyan, amib�l nem lehet t�r�lni. Eltakarni lehet, de az ott van att�l m�g.

A d�h egy nagyon m�ly �rz�s. �s sokszor el�fordul, hogy pont azon csattan, akivel a legintenz�vebb a kapcsolata. Egyr�szt mert az ember hajlamos a m�ly �rz�seit takarni a nyilv�noss�g el�tt, f�l kimutatni �s amikor bel�p abba az intim k�rnyezetbe, ahol biztons�gban �rzi mag�t, ki fog j�nni ann�l az embern�l, akiben a legjobban b�zik. M�sr�szt pedig akiben a legjobban b�zunk, az tud legjobban megs�rteni �s lehet, hogy mond olyat, amit�l szint�n kirobban az az elfojtott �rz�s, amit addig nem mert kimutatni